Példamondatok szófaji elemzésre

 

A Himnusz elemzésének vázlata

Kölcsey Ferenc: Himnusz

1823 – megírásának éve

1828 – megjelenésének éve (Auróra évkönyv)

1832 – végső változat

1844 – megzenésítésének éve

1918 – hivatalos nemzeti himnusszá válik

Elemzési vázlat

A vers témája: A költő a nemzet múltját méri fel intésül korának magyarjaihoz: áldások és büntetések megrendítő képeit vonultatja fel.

Szerkezete:

1. vsz.:  keret: fohászkodás Istenhez,

a legfőbb mondanivalót tartalmazza:

többet szenvedett már e nép, mint amennyi

szenvedésre bűneivel rászolgált.

2-3. vsz.:
a dicső múlt képei, áldások

4-7. vsz.:
a tragikus múlt és a vigasztalan jelen képei, büntetések

8. vsz.: 
keret: nyomatékosítja a mondanivalót

Hangvétele: 
keserű, de éppen ezzel lázít a „kínzó rabság ellen”

Műfaja: 
himnusz, azaz Istenhez szóló fohász dicsőítő ének

az óda rokon műfaja (lásd: Vörösmarty Mihály: Szózat)

Verselése: 
rímes időmértékes:

páratlan sorok: 7 szótagosak, páros sorok: 6 szótagosak

trocheusok (tá, ti) és spondeusok (tá, tá) váltakozása, keresztrímek: (a, b, a, b),

de hangsúlyos versként is felfogható

(lásd dunántúli kanásztánc ritmikája és rímszerkezete:

Megismerni a kanászt cifra járásáról,
Tűzött-fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról.
Nem kell nékem a kanász, csak a felesége,
Annak se más egyebe, csak a két szép szeme!)

Költői

eszközök:
sajátos szórend pl.:
„Bal sors akit régen tép”

ellentmondás
pl. „…s nem lelé / Honját a hazában.”

ellentét:  
 „Bércre hág és völgybe száll”

 „Vár állott, most kőhalom”

„Kedv s öröm röpkedtek,

Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.”

alliteráció: 
„S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.”

Megzenésítője: Erkel Ferenc, 1844.

A himnusz megzenésítéséről szóló oldal szómagyarázatokkal:
http://erkel.oszk.hu/tan/himnusz

Gárdonyi Géza idézi Erkel visszaemlékezését a Himnusz megzenésítéséről:
„Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhitat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz..."

A Himnusz szövegének értelmezése

Himnusz – oktatási átirat (szövegértelmezés)

A magyar nép küzdelmes évszázadaiból 

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts föléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Balsors, akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Népünknek utat mutatsz
Hágóján Kárpátnak,
Új hazát, országot adsz,
Földjét Attilának.
S merre zúgnak habjai,
Tiszának, Dunának,
Árpád hős utódjai
Dicsőül szolgálnak.

Kunság búzaföldjein
Gazdag termést adtál,
Tokaj napos hegyein
Borszőlőt hizlaltál.
Zászlót tűztél győztesen
Vad török bástyára,
S Bécs sem gondol szívesen
Mátyásnak hadára.

Haj, de bűneink miatt
Támadt harag benned,
Ránk küldtél sok vad vihart,
Mért kellett ez tenned?
Most a rabló mongolok
Dúlták fel hazánkat,
Majd török félhold alatt 
Telt el másfél század.

Hányszor győzött gaz török,
S elhulltunk egy szálig.
Halottainkon röhög,
Vérben jár bokáig.
Hányszor támadt ellened
Fiad, édes hazám,
S véred vette véredet
Testvérgyilkos csatán.

Bújt az üldözött magyar,
Retteg barlangjában,
Ott is meglelik hamar,
Nincs helye honjában.
Hegyre föl és völgybe le,
Csak a gond a társa,
Amit lát tekintete:
Ország pusztulása.

Vár állt itt, most kőhalom,
Vidám volt a népe,
Odalett a vigalom,
Gyász lépett helyébe.
Elhulltak a harcosok,
Rabok vagyunk mégis,
Árva vagyok és konok:
Megsegít az ég is!

Szánd meg, Isten, a magyart,
Sok vész sújtott minket,
Nyújts föléje védő kart,
Boldogságot, kincset.
Balsors minket régen tép,
Hozz ránk víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

(Fenti szöveget szigorúan oktatási célra szabad használni!)

Kölcsey-emlékház Sződemeteren

Felavatták a Kölcsey-emlékházat Sződemeteren

Élete és munkássága szűk (szavas) vázlatban

Kölcsey Ferenc

költő, kritikus, nyelvújító, politikus

 (1790-1838)

1. Szül.: 1790., Sződemeter (Szilágy vármegye), köznemesi család

2. Szülei korai halála, jobb szemére megvakul.

3. Tanulmányai: Debreceni Református Kollégium, Pesten joggyakornok, de ügyvédi vizsgát nem tesz.

4. Szatmárcsekén gazdálkodik. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

5. Kazinczy – nyelvújító mozgalom

6. 1823. január 22.: Himnusz.

7. Közéleti szerep: Szatmár vármegye aljegyzője, főjegyzője, a vármegyegyűlésen a szabadelvű képviselők vezetője.

8. 1832.: országgyűlési követ. Az ellenzék vezére, kiváló szónok.

9. 1835.: lemond: „Jelszavaink valának: haza és haladás.”

10. Halála: 1838., Szatmárcseke

Ferenczy István szobra

Kölcsey Ferenc élete és munkássága bő (mondatos) vázlatban

Kölcsey Ferenc

költő, politikus, nyelvújító

 (1790-1838)

Nemesi származású, haladó gondolkodású költő, kritikus, politikus, szónok. Kazinczy Ferenccel együtt a nyelvújító mozgalom elindítója. Nemzeti himnuszunk költője.

Életrajzi vázlat

1. 1790-ben született Sződemeteren (Szilágy vármegye) köznemesi családban.

2. Gyermekkorának tragikus eseményei: szülei korai halála, jobb szemére feketehimlő következtében megvakul.

3. Tanulmányai: Debreceni Református Kollégium, Pesten joggyakornok, de ügyvédi vizsgát nem tesz.

4. Öccsével együtt a család Szatmárcsekei birtokán gazdálkodnak. Testvére halála után eltartja annak családját, különös gondot fordít unokaöccse nevelésére (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

5. Kazinczy mellett jelentős szerepet vállal a nyelvújító mozgalomban (Felelet a Mondolatra).

6. 1823. január 22.: Himnusz.

7. Fokozatosan visszatér a közéletbe: Szatmár vármegye aljegyzője, majd főjegyzője lesz, a vármegyegyűlésen a szabadelvű képviselők vezetője.

8. 1832-ben országgyűlési követté választják. A pozsonyi országgyűlés alsóházában (képviselőház) az ellenzék vezére, kiváló szónok.

9. 1835-ben visszaadja mandátumát (Szatmár vármegyében a konzervatívok kerekednek fölül, nem támogatják az örökváltságot), híres búcsúbeszédében hangzik el: „Jelszavaink valának: haza és haladás.”

10. 1838-ban tüdőgyulladásban hal meg.

A XIX. század társadalma, irodalma és művészete Magyarországon

A bevezető óra anyaga

(jpg)

Bevezető óra a hetedikes irodalomhoz (vázlat)

A XIX. század társadalma, irodalma és művészete Magyarországon

(vázlat)

Előzmények:

– felvilágosodás                   

– polgári forradalmak         

– klasszicizmus                    

– nyelvújító mozgalom        

A reformkor (1825-1848.)

Magyarország elmaradott, gazdaságilag fejletlen ország, a Habsburg Birodalom része.

1825-ben megindul a reformmozgalom.

Reform: a haladás érdekében végrehajtott változtatás, javítás, újítás.

Reformmozgalom: az elmaradott társadalmi viszonyokat reformokkal, békés úton próbálták megváltoztatni.

Reformerek: haladók (haladó és hazafias gondolkodású nemesek, polgárok)

Maradiak, konzervatívok: nem akarnak mélyreható változásokat (általában udvarhű nemesek)

A haladók főbb törekvései:

                                       – a magyar nyelv ügye

                                       – közteherviselés

                                       – jobbágyfelszabadítás

                                       – törvény előtti egyenlőség

A reformok csak félig-meddig valósultak meg.

A forradalom és szabadságharc korszaka (1848-1849.)

A reformkor számos törekvését megvalósítja. Megszünteti a feudalizmust, a jobbágyrendszert, bár az ország függetlenségét nem tudja kivívni.

Az aradi vértanúktól a kiegyezésig (1849-1867.)

A magyarokat nem törik meg a megtorlások, ellenszegülnek a bécsi udvarnak. 1867: az osztrákok kiegyeznek a magyarokkal.

A kiegyezéstől a századfordulóig (1867-1900.)

Megindul a gazdasági fejlődés.

             

Irodalom, művészet, tudomány

A közművelődés nagyot fejlődik:

                                       – Nemzeti Múzeum és Könyvtár

                                       – Magyar Tudományos Akadémia

                                       – Kisfaludy Társaság

                                       – Pesti Magyar Színház

                                       – Petőfi Társaság

                                       – újságok, folyóiratok

A művészet és a tudomány a haladás ügyét szolgálja.

A század legjelentősebb alkotói:

                                      

                                       – Barabás Miklós festő

                                       – Liszt Ferenc zeneszerző

                                       – Erkel Ferenc zeneszerző

                                       – Kölcsey Ferenc költő, politikus

                                       – Vörösmarty Mihály költő

                                       – Petőfi Sándor költő

                                       – Arany János költő

                                       – Jókai Mór író

                                       – Eötvös József író, politikus

                                       – Katona József drámaíró

                                       – Madách Imre drámaíró

                                      

A kor stílusirányzatai:

                                       – klasszicizmus

                                       – romantika

                                       – népiesség

                                       – realizmus

Miksa fotói az „egri” várról

Miksa fotói a díszletvárról

Az Egri csillagok 1968-ban bemutatott magyar történelmi film, amely Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült. A film jeleneteinek egy részét Pilisborosjenő mellett, a Kevélyek lábánál forgatták, ahol a film készítői felépítettek egy díszletvárat. Ennek maradványai ma turistalátványosságként szolgálnak, és amolyan nemzeti „zarándokhellyé” vált. Nyaranként színházi előadásokat is szoktak itt rendezni. Ezt fotózta le Miksa.

Feladatok év végéig

Magyar irodalom:

1. A hónap legfontosabb feladata továbbra is a kreatív irodalmi nagydolgozat elkészítése az Egri csillagokból. Álljatok neki, hagyjátok, hogy szárnyaljon a fantáziátok, a külalakra is ügyeljetek! (Színes, érdekes borítót is készíthettek, ill. rajzokkal illusztrálhatjátok a történetet.)
2. Ne felejtsétek el a 3. ajánlott olvasmányt sem (beszámoló vagy olvasónapló vagy kreatív munka)! Élő beszámolókra zoomos órákat fogunk tartani a hónap második felében. Időben jelezzétek, ha ilyenre igényt tartotok!
3. Utolsó anyagrészünk: Csokonai Vitáz Mihály versei. Ebből az anyagból legfeljebb könnyű röpdolgozat várható.
4. Az utolsó kívülről megtanulandó vers Csokonaitól „A Reményhez”. (Szintén zoomos órák keretében történik a számonkérés.)
5. Az év utolsó kupakfogalmazása
6. A kiselőadás megtartása nem kötelező, de beadható írásban vagy megtartható zoomos óra keretében. Csak 5-ös vagy csillagos 5-ös kerülhet a naplóba. (Illetve 4-es is vagy 3-as, ha kéri valaki.)

Magyar nyelv:

1. Péntek: dolgozat szófaji elemzésből
2. Hátralévő anyagrészek: a viszonyszavak és a mondatszók; a szóképzés. Számonkérés: röpdolgozat (teszt) formájában
3. Tollbamondás jegyre (a múltkorihoz hasonlóan)
4. Az irodalmi nagydolgozat piros formai jegye (szövegkép, margók, bekezdések, helyesírás)

Egri csillagok – kreatív munkák

Fotók:

Hatodik a osztály

Hatodik b osztály

Videók:

Solti Csongor:

https://youtu.be/OgV565iYjk4

Varga Ádám és Varga Vince:

https://youtu.be/NtqVbixr2uA

A hónap feladatai

Figyelem!

A hónap két kiemelt feladata a második irodalmi nagydolgozat megírása és a harmadik ajánlott olvasmányról való beszámoló megtartása, ill. kreatív munka vagy olvasónapló beadása.
Aki beszámolót tart, küldheti ezt videofájlban vagy zoomos óra keretében élőben adhatja elő.
Ilyenkor az osztálytársai is tudják őt segíteni a kérdéseikkel, illetve az érdemjegy eldöntésében (véleményt mondhatnak). Kérem, hogy aki zoomos óra keretében akarja megtartani a könyvajánlót, itt jelezze, mert akkor beosztom őt, amikorra akarja. A legelső zoomos órát az ötödik teszt megírása után tartjuk. (Egy zoomos óra keretében 4-5 beszámolót lehet legfeljebb tartani.)
Mindkét feladat teljesítésének határideje: május 29.

Már csak egy új anyagunk lesz: Csokonai Vitéz Mihály költészete (tankönyv 179-187. oldal). A Reményhez c. verset kívülről is tudni kell, ez a magyar irodalom egyik legismertebb verse (tk. 184.) Aki nehezen tanul verset, kezdjen neki már most. Mindenkitől kérni fogom a legelső júniusi irodalomórán (zoomos felelés lesz).

Már csak hat hét van hátra a tanévből, most nem szabad kiengedni! Hajrá!

Szófajok: a határozószó

A határozószó

A határozószó önálló szófaj, az alapszófajok közé tartozik.
A határozószók a cselekvés körülményeit fejezik ki.

Helyhatározószók: kint, bent, fent, lent, elöl, hátul, alul, fölül, otthon stb.
Időhatározószók: most, majd, reggel, ma, holnap, rögtön, mindjárt, soha, mindig stb.
Módhatározószók: jól, sebtében, vaktában, gyalog stb.
Állapothatározószók: hanyatt, egyedül stb.

A határozószók egy részét névmásokból képeztük. Ezek kettős szófajú szavak, névmásnak és határozószónak egyaránt tekinthetők.
Például:

A tankönyvünk 67. oldalán lévő táblázatban is láthatod ezt (határozószói névmások):

Toldi-illusztrációk

A legkiválóbb alkotások itt tekinthetők meg.

Az epikai művek szerkezete

Az epikai (és drámai) művek jellemző szerkezete

I. Előkészítés (expozíció)

– az író megismertet az előzményekkel, a főbb szereplőkkel, és bemutatja a kiinduló helyzetet

II. Bonyodalom (konfliktus)

– konfliktus = összeütközés, ellentét, nézeteltérés

– a cselekmény elindítója, mozgatója

–  ellentét a hős és környezete vagy az egyes szereplők között

– az ellentétes indulatok gyakran a hős lelkében csapnak össze 

– gyakran valódi összeütközést jelent (párbaj, harc, gyilkosság)

III. A cselekmény kibontakozása

– több szálon (szereplők, helyszínek, időpontok) is futhat (pl. regényekben)

– epizódok és leírások lassíthatják, késleltethetik a végkifejletet

IV. Tetőpont

– a legizgalmasabb, legkiélezettebb, legválságosabb jelenet, helyzet, esemény, amikor a főszereplők sorsa eldől

V. Megoldás

– a szereplők sorsa rendeződik, 

– a konfliktus megszűnik vagy feloldódik 

(műfaj szerint, pl.: mese, komédia, tragédia stb.)

Időpontok, határidők – VÁLTOZOTT!

A harmadik ajánlott olvasmánnyal való elszámolás (könyvajánló írásban, PowerPoint bemutatóban vagy videóban, olvasónapló, kreatív munka): 2020. május 29.

A házi olvasmány (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) elolvasásának határideje: 2020. május 4.

A második on-line irodalmi nagydolgozat beadásának határideje: 2020. május 29.

Kiselőadás megtartása egyénileg (magyar kultúra): nem kötelező, vállalható! Pl.: PowerPoint bemutató készítése, videó készítése, egyéb más kreatív mód.

Toldi-illusztráció

Kedves Gyerekek!

A hét irodalmi házi feladata a következő:

Készítsetek illusztrációt a Toldi valamelyik jelenetéhez!
Méret: A4
Technika: bármi (pl., rajz, festmény, gyurmaszobor, építőkocka, Lego, Playmobil, makett, montázs stb.)
A lényeg, hogy minél jópofább, kreatívabb legyen!

Aki nem tud alakokat rajzolni, az tájképet is készíthet a mű valamelyik helyszínéről, ill. lefestheti, lerajzolhatja, makettben elkészítheti például a Toldi család udvarházát.

A művet be kell szkennelni vagy le kell fotózni, és csatolt (!) fájlként kell elküldeni nekem (fogarasy@t-online.hu). Ne mentsétek a fotót a levélbe!
A képfájlnak a következő módon kell nevet adni: név + Toldi-kreatív. Például: Apollónia Toldi-kreatív vagy Angyal Toldi-kreatív. Mindenki a családnevét adja meg!

Ha makettet készítesz, érdemes több nézetből is lefotózni az alkotást. Ilyenkor a fájlok neve így alakul például:  Apollónia Toldi-kreatív 1, Apollónia Toldi-kreatív 2, Apollónia Toldi-kreatív 3 stb.
Filmet is lehet készíteni vagy PowerPoint bemutatót.

Az alkotáson rajta kell lenni a nevednek és osztályodnak! A kreatív munkának jópofa címet is adhatsz, ez is legyen rajta a lapon vagy maketten stb.

Az alkotásokat értékelni fogom!

A fotók elküldésének határideje: március 23., hétfő, 12 óra.

Jó alkotómunkát kívánok!

Üdv:

Attila bá

Nyelvtani alapfogalmak

Nyelvtani alapfogalmak

A beszédhang olyan hang, amelyet hangképző szerveinkkel hozunk létre. A beszédhangokból szavakat alkothatunk. (A magyar nyelvnek 39 beszédhangja van.)

A betű a beszédhang írott vagy nyomtatott jele. (40 + 4)

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

A szó hangalakból és jelentésből áll. (H +J = SZÓ)

A hangalak az a hangsor, amelyet kiejtünk vagy hallunk.

A jelentés az, amire gondolunk a szó kiejtésekor vagy hallásakor.

A szótő olyan önálló szóelem, amelyhez további szóelemeket kapcsolhatunk.

A képző olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely megváltoztatja egy szó jelentését, azaz új szót alkot. (A képző gyakran a szó szófaját is megváltoztatja.)

A jel olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely némileg módosítja a szó jelentését.

A rag olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely összeköti a mondatban a szavakat és kijelöli mondatbeli szerepüket. (A rag lezárja a szót, utána több szóelem nem állhat.)

A mondat egy gondolat nyelvi kifejezése.

A szófajok: a szavakat jelentésük (továbbá tulajdonságaik és mondatban betöltött szerepük) alapján csoportokba soroljuk.

Az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki.

A főnév élőlények, tárgyak, gondolati dolgok nevét jelöli.

A melléknév tulajdonságot fejez ki. (Származást, valahová való tartozást is kifejezhet.)

A számnév számot, mennyiséget fejez ki. (Megjelölheti azt is, hogy valaki vagy valami hányadik a sorban.)

A névmások főneveket, mellékneveket és számneveket helyettesítő szavak.

Az igenevek olyan igéből képzett szavak, amelyeket főnévi, melléknévi, ill. határozói tulajdonságokkal rendelkeznek (főnévi igenév: olvasni; melléknévi igenév: olvasó, olvasott, olvasandó; határozói igenév: olvasva, olvasván).

A határozószók a cselekvés körülményeit fejezik ki (helyét, idejét, módját).

Toldi-szótár

Egy kis segítség a Toldi szövegének feldolgozásához:

https://elektronikusfuzet.wordpress.com/2017/12/27/toldi-szotar/

Nyelvtan kisdolgozat időpontja, témái

Kisdolgozat (szófajok + ismétlés)

Időpontja: február 11., kedd

Témák, kérdések:

A szó meghatározása
A szófajok rendszere
Mi alapján soroljuk a szavakat szófaji csoportokba?
Az alapszófajok
Mi jellemzi az alapszófajokat?
Mi jellemzi a viszonyszókat?
Az ige
Igealakok felismerése, igeragozás
A névszók fajtái
A főnév
A főnév fajtái
A melléknév
Toldalékos melléknevek

Ismétlő témák:
Hangtan: beszédhangok fajtái, mássalhangzó-törvényszerűségek
Szóalaktan: szótő, toldalékok meghatározása, felismerése
Jelentéstan: hangalak, jelentés, szócsoportok (egyjelentésű, többjelentésű stb. szavak)
felismerése)
Helyesírási alapelvek

Igefajták

A szófajok rendszere – táblázatban

Fedor Lajos emlékezete

Fedor Lajos

Temetése 1956. november 20-án a vörösvári temetőben

Sírja a temetőben

Édesanyja, öccse és nővére a sírnál

Sírfelirat

Emléktáblája a Hősök terén, az 1956-os emlékművön

Itt olvashatsz Fedor Lajosról

Szent László király utolsó győzelme

– A Dubnici Krónika nyomán –

Holtában is győzelmes volt Szent László király: halála után kétszáz esztendővel
vívta meg utolsó, győzedelmes harcát. '
Kétszáz esztendővel a szent király halála után történt, hogy a székelyek hadba
szállottak a tatárok ellen.
Amikor a székelység felvonult, és a rettenetes tatár hordát meglátta, szívében
elkeseredett, és így fohászkodott:
– Szűz Máriám, segíts meg! Szent László király, harcolj velünk!
És halljatok csodát: az ég meghallgatta a székelyek könyörgését.
A pogány tatárok csodát láttak: a székelyek sorai előtt egy hatalmas vitéz jelent
meg lóháton, fején aranykorona csillogott, kezében csákányt tartott. A vitéz
megsarkantyúzta lovát, szembevágtatott a tatárokkal, és csákányával törni-zúzni
kezdte őket. Úgy csapott le rájuk, mint a villám, a legjobb vitézek viasz módjára
olvadtak el előtte.
A lovas vitéz feje fölött, a magas levegőégben egy gyönyörűséges asszony
lebegett, fején aranykorona, ruhája olyan fényes, hogy az emberi szem elkáprázott
tőle.
A Jézus hitéért küzdő székelyeket a boldogságos Szűz Mária és mellette Szent
László király segítette, így győzték le a pogány sereget.
Mondotta is egy vén tatár, akit fogságba ejtettek:
– Nem a székely, nem a magyar vert meg minket, hanem az a László, akit
segítségül hívtak.
A csata idején a nagyváradi templomban is csoda történt: a templom őre sehol
sem találta a szent király koponyáját. Hiába kereste, hiába kutatta, csak a csata után
került elő, mintha onnan tért volna vissza.
Így győzte le Szent László király holtában is a tatárokat.

A tordai hasadék

– Erdélyi népmonda nyomán –

Nagy harcot vívott László király Erdélyben a kunok ellen, s egyszer Torda mellett
nagy vereség érte. Futott a magyar sereg, futott maga a király is. Ott vágtattak a
Torda feletti hegyélen, elöl a magyarok, nyomukban mindenütt a vérszomjas kunok.
Hátrapillant Szent László, s hát látja, hogy a kunok annyira a nyomába értek, hogy
fejszéjükkel csaknem levághatják. Ekkor a király felsóhajt, és imával fordul az egek
Urához:
– Szabadíts meg, Uram, éretted harcoltam!
És íme, Isten meghallgatta imáját, csodát tett! Ahogy hajdan Mózesnak a
Veres-tengert kettéválasztotta, úgy repesztette ketté a hegyet Szent Lászlónak.
Rettenve rántották vissza lovukat a kunok, mert egy szempillantás alatt a király és
köztük toronymagasságú üreg tátongott.
A király lova patkójának helyét még évszázadok múltán is jól látták, és az arra
járóknak mindig mutogatták.