2020. május 13., szerda

Miksa fotói az „egri” várról





Az Egri csillagok 1968-ban bemutatott magyar történelmi film, amely Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült. A film jeleneteinek egy részét Pilisborosjenő mellett, a Kevélyek lábánál forgatták, ahol a film készítői felépítettek egy díszletvárat. Ennek maradványai ma turistalátványosságként szolgálnak, és amolyan nemzeti „zarándokhellyé” vált. Nyaranként színházi előadásokat is szoktak itt rendezni. Ezt fotózta le Miksa.

2020. május 12., kedd

Feladatok év végéig

Magyar irodalom:

1. A hónap legfontosabb feladata továbbra is a kreatív irodalmi nagydolgozat elkészítése az Egri csillagokból. Álljatok neki, hagyjátok, hogy szárnyaljon a fantáziátok, a külalakra is ügyeljetek! (Színes, érdekes borítót is készíthettek, ill. rajzokkal illusztrálhatjátok a történetet.)
2. Ne felejtsétek el a 3. ajánlott olvasmányt sem (beszámoló vagy olvasónapló vagy kreatív munka)! Élő beszámolókra zoomos órákat fogunk tartani a hónap második felében. Időben jelezzétek, ha ilyenre igényt tartotok!
3. Utolsó anyagrészünk: Csokonai Vitáz Mihály versei. Ebből az anyagból legfeljebb könnyű röpdolgozat várható.
4. Az utolsó kívülről megtanulandó vers Csokonaitól „A Reményhez”. (Szintén zoomos órák keretében történik a számonkérés.)
5. Az év utolsó kupakfogalmazása
6. A kiselőadás megtartása nem kötelező, de beadható írásban vagy megtartható zoomos óra keretében. Csak 5-ös vagy csillagos 5-ös kerülhet a naplóba. (Illetve 4-es is vagy 3-as, ha kéri valaki.)

Magyar nyelv:

1. Péntek: dolgozat szófaji elemzésből
2. Hátralévő anyagrészek: a viszonyszavak és a mondatszók; a szóképzés. Számonkérés: röpdolgozat (teszt) formájában
3. Tollbamondás jegyre (a múltkorihoz hasonlóan)
4. Az irodalmi nagydolgozat piros formai jegye (szövegkép, margók, bekezdések, helyesírás)

2020. május 3., vasárnap

A hónap feladatai


Figyelem!

A hónap két kiemelt feladata a második irodalmi nagydolgozat megírása és a harmadik ajánlott olvasmányról való beszámoló megtartása, ill. kreatív munka vagy olvasónapló beadása.
Aki beszámolót tart, küldheti ezt videofájlban vagy zoomos óra keretében élőben adhatja elő.
Ilyenkor az osztálytársai is tudják őt segíteni a kérdéseikkel, illetve az érdemjegy eldöntésében (véleményt mondhatnak). Kérem, hogy aki zoomos óra keretében akarja megtartani a könyvajánlót, itt jelezze, mert akkor beosztom őt, amikorra akarja. A legelső zoomos órát az ötödik teszt megírása után tartjuk. (Egy zoomos óra keretében 4-5 beszámolót lehet legfeljebb tartani.)
Mindkét feladat teljesítésének határideje: május 29.

Már csak egy új anyagunk lesz: Csokonai Vitéz Mihály költészete (tankönyv 179-187. oldal). A Reményhez c. verset kívülről is tudni kell, ez a magyar irodalom egyik legismertebb verse (tk. 184.) Aki nehezen tanul verset, kezdjen neki már most. Mindenkitől kérni fogom a legelső júniusi irodalomórán (zoomos felelés lesz).

Már csak hat hét van hátra a tanévből, most nem szabad kiengedni! Hajrá!

2020. március 24., kedd

Szófajok: a határozószó

A határozószó

A határozószó önálló szófaj, az alapszófajok közé tartozik.
A határozószók a cselekvés körülményeit fejezik ki.

Helyhatározószók: kint, bent, fent, lent, elöl, hátul, alul, fölül, otthon stb.
Időhatározószók: most, majd, reggel, ma, holnap, rögtön, mindjárt, soha, mindig stb.
Módhatározószók: jól, sebtében, vaktában, gyalog stb.
Állapothatározószók: hanyatt, egyedül stb.

A határozószók egy részét névmásokból képeztük. Ezek kettős szófajú szavak, névmásnak és határozószónak egyaránt tekinthetők.
Például:

A tankönyvünk 67. oldalán lévő táblázatban is láthatod ezt (határozószói névmások):


2020. március 23., hétfő

Toldi-illusztrációk



Az epikai művek szerkezete

Az epikai (és drámai) művek jellemző szerkezete

I. Előkészítés (expozíció)
– az író megismertet az előzményekkel, a főbb szereplőkkel, és bemutatja a kiinduló helyzetet

II. Bonyodalom (konfliktus)
– konfliktus = összeütközés, ellentét, nézeteltérés
– a cselekmény elindítója, mozgatója
–  ellentét a hős és környezete vagy az egyes szereplők között
– az ellentétes indulatok gyakran a hős lelkében csapnak össze 
– gyakran valódi összeütközést jelent (párbaj, harc, gyilkosság)

III. A cselekmény kibontakozása
– több szálon (szereplők, helyszínek, időpontok) is futhat (pl. regényekben)
– epizódok és leírások lassíthatják, késleltethetik a végkifejletet

IV. Tetőpont
– a legizgalmasabb, legkiélezettebb, legválságosabb jelenet, helyzet, esemény, amikor a főszereplők sorsa eldől

V. Megoldás
– a szereplők sorsa rendeződik, 
– a konfliktus megszűnik vagy feloldódik 
(műfaj szerint, pl.: mese, komédia, tragédia stb.)

2020. március 17., kedd

Időpontok, határidők – VÁLTOZOTT!

A harmadik ajánlott olvasmánnyal való elszámolás (könyvajánló írásban, PowerPoint bemutatóban vagy videóban, olvasónapló, kreatív munka): 2020. május 29.

A házi olvasmány (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) elolvasásának határideje: 2020. május 4.

A második on-line irodalmi nagydolgozat beadásának határideje: 2020. május 29.

Kiselőadás megtartása egyénileg (magyar kultúra): nem kötelező, vállalható! Pl.: PowerPoint bemutató készítése, videó készítése, egyéb más kreatív mód.

Toldi-illusztráció

Kedves Gyerekek!

A hét irodalmi házi feladata a következő:

Készítsetek illusztrációt a Toldi valamelyik jelenetéhez!
Méret: A4
Technika: bármi (pl., rajz, festmény, gyurmaszobor, építőkocka, Lego, Playmobil, makett, montázs stb.)
A lényeg, hogy minél jópofább, kreatívabb legyen!

Aki nem tud alakokat rajzolni, az tájképet is készíthet a mű valamelyik helyszínéről, ill. lefestheti, lerajzolhatja, makettben elkészítheti például a Toldi család udvarházát.

A művet be kell szkennelni vagy le kell fotózni, és csatolt (!) fájlként kell elküldeni nekem (fogarasy@t-online.hu). Ne mentsétek a fotót a levélbe!
A képfájlnak a következő módon kell nevet adni: név + Toldi-kreatív. Például: Apollónia Toldi-kreatív vagy Angyal Toldi-kreatív. Mindenki a családnevét adja meg!

Ha makettet készítesz, érdemes több nézetből is lefotózni az alkotást. Ilyenkor a fájlok neve így alakul például:  Apollónia Toldi-kreatív 1, Apollónia Toldi-kreatív 2, Apollónia Toldi-kreatív 3 stb.
Filmet is lehet készíteni vagy PowerPoint bemutatót.

Az alkotáson rajta kell lenni a nevednek és osztályodnak! A kreatív munkának jópofa címet is adhatsz, ez is legyen rajta a lapon vagy maketten stb.

Az alkotásokat értékelni fogom!

A fotók elküldésének határideje: március 23., hétfő, 12 óra.

Jó alkotómunkát kívánok!

Üdv:

Attila bá


2020. február 20., csütörtök

Nyelvtani alapfogalmak


Nyelvtani alapfogalmak

A beszédhang olyan hang, amelyet hangképző szerveinkkel hozunk létre. A beszédhangokból szavakat alkothatunk. (A magyar nyelvnek 39 beszédhangja van.)

A betű a beszédhang írott vagy nyomtatott jele. (40 + 4)

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

A szó hangalakból és jelentésből áll. (H +J = SZÓ)

A hangalak az a hangsor, amelyet kiejtünk vagy hallunk.

A jelentés az, amire gondolunk a szó kiejtésekor vagy hallásakor.

A szótő olyan önálló szóelem, amelyhez további szóelemeket kapcsolhatunk.

A képző olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely megváltoztatja egy szó jelentését, azaz új szót alkot. (A képző gyakran a szó szófaját is megváltoztatja.)

A jel olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely módosítja a szó jelentését.

A rag olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely összeköti a mondatban a szavakat és kijelöli mondatbeli szerepüket. (A rag lezárja a szót, utána több szóelem nem állhat.)

A mondat egy gondolat nyelvi kifejezése.

Az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki.

A főnév élőlények, tárgyak, gondolati dolgok nevét jelöli.

A melléknév tulajdonságot fejez ki. (Származást, valahová való tartozást is kifejezhet.)

A számnév számot, mennyiséget fejez ki. (Megjelölheti azt is, hogy valaki vagy valami hányadik a sorban.)

2020. február 4., kedd

Nyelvtan kisdolgozat időpontja, témái

Kisdolgozat (szófajok + ismétlés)

Időpontja: február 11., kedd

Témák, kérdések:

A szó meghatározása
A szófajok rendszere
Mi alapján soroljuk a szavakat szófaji csoportokba?
Az alapszófajok
Mi jellemzi az alapszófajokat?
Mi jellemzi a viszonyszókat?
Az ige
Igealakok felismerése, igeragozás
A névszók fajtái
A főnév
A főnév fajtái
A melléknév
Toldalékos melléknevek

Ismétlő témák:
Hangtan: beszédhangok fajtái, mássalhangzó-törvényszerűségek
Szóalaktan: szótő, toldalékok meghatározása, felismerése
Jelentéstan: hangalak, jelentés, szócsoportok (egyjelentésű, többjelentésű stb. szavak)
felismerése)
Helyesírási alapelvek

2019. október 23., szerda

Fedor Lajos emlékezete


Fedor Lajos


Temetése 1956. november 20-án a vörösvári temetőben


Sírja a temetőben



Édesanyja, öccse és nővére a sírnál


Sírfelirat


Emléktáblája a Hősök terén, az 1956-os emlékművön





2019. október 14., hétfő

Szent László király utolsó győzelme

– A Dubnici Krónika nyomán –

Holtában is győzelmes volt Szent László király: halála után kétszáz esztendővel
vívta meg utolsó, győzedelmes harcát. '
Kétszáz esztendővel a szent király halála után történt, hogy a székelyek hadba
szállottak a tatárok ellen.
Amikor a székelység felvonult, és a rettenetes tatár hordát meglátta, szívében
elkeseredett, és így fohászkodott:
– Szűz Máriám, segíts meg! Szent László király, harcolj velünk!
És halljatok csodát: az ég meghallgatta a székelyek könyörgését.
A pogány tatárok csodát láttak: a székelyek sorai előtt egy hatalmas vitéz jelent
meg lóháton, fején aranykorona csillogott, kezében csákányt tartott. A vitéz
megsarkantyúzta lovát, szembevágtatott a tatárokkal, és csákányával törni-zúzni
kezdte őket. Úgy csapott le rájuk, mint a villám, a legjobb vitézek viasz módjára
olvadtak el előtte.
A lovas vitéz feje fölött, a magas levegőégben egy gyönyörűséges asszony
lebegett, fején aranykorona, ruhája olyan fényes, hogy az emberi szem elkáprázott
tőle.
A Jézus hitéért küzdő székelyeket a boldogságos Szűz Mária és mellette Szent
László király segítette, így győzték le a pogány sereget.
Mondotta is egy vén tatár, akit fogságba ejtettek:
– Nem a székely, nem a magyar vert meg minket, hanem az a László, akit
segítségül hívtak.
A csata idején a nagyváradi templomban is csoda történt: a templom őre sehol
sem találta a szent király koponyáját. Hiába kereste, hiába kutatta, csak a csata után
került elő, mintha onnan tért volna vissza.
Így győzte le Szent László király holtában is a tatárokat.


A tordai hasadék

– Erdélyi népmonda nyomán –

Nagy harcot vívott László király Erdélyben a kunok ellen, s egyszer Torda mellett
nagy vereség érte. Futott a magyar sereg, futott maga a király is. Ott vágtattak a
Torda feletti hegyélen, elöl a magyarok, nyomukban mindenütt a vérszomjas kunok.
Hátrapillant Szent László, s hát látja, hogy a kunok annyira a nyomába értek, hogy
fejszéjükkel csaknem levághatják. Ekkor a király felsóhajt, és imával fordul az egek
Urához:
– Szabadíts meg, Uram, éretted harcoltam!
És íme, Isten meghallgatta imáját, csodát tett! Ahogy hajdan Mózesnak a
Veres-tengert kettéválasztotta, úgy repesztette ketté a hegyet Szent Lászlónak.
Rettenve rántották vissza lovukat a kunok, mert egy szempillantás alatt a király és
köztük toronymagasságú üreg tátongott.
A király lova patkójának helyét még évszázadok múltán is jól látták, és az arra
járóknak mindig mutogatták.


Szent László füve

– Erdélyi népmonda nyomán –

Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagaslott vitézei közül.
Harcban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes
pásztor. Egykor ezt énekelték róla:
Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent
királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok között fényességes csillag.
Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz
futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a
király sátorához.
Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet.
Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király
előtt, és azt mondta neki:
– Vedd íjadat és tegzedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el
nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned.
Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegzét, kilépett sátrából, felhúzta íját,
aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt.
A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt
azóta is Szent László füvének nevezi a nép.


Szent László király csodatételei


– Szent László legendája és jászó-döbrödi népmonda nyomán –

Szent László király uralkodása alatt történt, hogy az oroszok beütöttek
Magyarországra, sok falut, sok várost feldúltak, aztán a sok zsákmánnyal
hazaindultak.
A király mindjárt hadat kiáltott, nagy sereggel utánuk indult, de ahogy ment, vonult
a sok katonával, minden elesége elfogyott. Olyan kietlen pusztaságon jártak, ahol
még egy eleven lelket sem láthattak, nemhogy ennivalót kaphattak volna.
Amikor a szent király látta, hogy éheznek a katonák, egy szót sem szólott, hanem
szép csendesen elvonult, térdre esett, úgy könyörgött az Úristenhez. Azt mondta:
– Én Uram teremtőm, amiképpen régen Izrael népét a pusztában mennyei
kenyérrel megelégítetted, akképpen a szegény keresztény népet se engedd éhen
meghalni.
Amikor Szent László az imádság után felemelkedett, hát egy sereg szarvas, őz
meg bivaly vonult szeme előtt a tábor felé.
Bezzeg elcsodálkoztak a katonák is, amikor a nagy sereg állat szelíden eljött
közéjük. Mindjárt hálát adtak ezért az Úristennek, de a szent királynak is, aki miatt
ezt az irgalmasságot érdemelték.
Máskor Jászó-Döbröd község mellett vonult a sereg, ott meg epesztő szomjúság
kínozta a katonákat. Akkora volt a szomjúságuk, hogy kínjukban kiáltozni kezdtek.
Ezt a kiáltozást meghallja a tatárok vezére is, és kérdi nagy gúnyosan László
királytól:
– Hallod-e, király, ugyan miért bőgnek ennyire a katonáid?
– Mert veled akarnak megütközni – felelte Szent László király.
De mielőtt ütközetre került volna sor, a szent király Istenhez fohászkodott, hogy
elepedt katonáit felüdíthesse.
Isten most is meghallgatta a könyörgést: íme, Szent László lova patkójának
nyomán víz buggyant ki, bőséges forrás fakadt.
Ez a forrás a katonákat felüdítette, s azóta is virágzik, vize soha el nem fogy, se ki
nem szárad. Ezt a forrást a nép ma is Szent László kútjának nevezi.


Szent László pénze

– Erdélyi népmonda nyomán –

Egyszer a kunok nagy sereggel megrohanták Kolozsvár falait, és már erősen
szorongatták a várost.
Amikor Szent László király ezt meghallotta, tüstént hadat kiáltott, és erős sereggel
megtámadta a kunokat.
Hullott a pogány, mint a fű a kaszás előtt, s aki tudott, lóhalálában menekült a
magyarok elől.
A magyarok pedig vágták, kegyetlenül aprították a menekülőket.
Ekkor a kunok vezére hirtelen kibontotta az iszákját, ki a tarisznyáját is, s mintha
magot vetne, a sok aranyat az üldöző magyarok elé borította. Erről példát vettek a
többi kunok is, csak úgy szórták az aranyat, hogy a magyarokat megállítsák, és
életüket megtartsák.
Jól számított a kun vezér!
Amikor a magyarok a sok kincset meglátták, egymás után leugráltak a lóról, és
kapkodták fel az aranyat. Megfeledkeztek a dicsőségről meg a kunok üldözéséről,
csak a kincsre gondoltak.
László király egy ideig biztatta a vitézeket, hogy folytassák az üldözést, de hiába,
mert a kincsvágy még a királyi szónál is hatalmasabb volt.
Ekkor a szent király Istenhez fordult segítségért:
– Uram, te segíts meg, éretted harcoltam!
És íme, csoda történt: Isten a sok aranyat, amit a kunok a földre szórtak, mind
kővé változtatta!
Azon a vidéken sokáig mutogatták az aranyból lett köveket, amiket a nép Szent
László pénzének nevezett.



Egy kis illem nem árthat: a bemutatkozás



2019. október 8., kedd

Beckó vára

– Mednyánszky László elbeszélése nyomán –

Kemény öklű, nagy akaratú vajda volt Stibor úr, ezért a Vág folyó völgyében
kiskirálynak nevezték. Hiszen nevezhették is, mert Stibor vajda éppen olyan
könyörtelenül uralkodott a nép felett, mint a zsarnok királyok. Ha megharagudott, ég
és föld reszketett a haragjától, de ha nevetett, még a határ is csengett a kacagásától.
Így csengett akkor is, amikor Beckó, a kiskirály udvari bolondja egy tisztáson
mókázott, bolondozott a vadásztársaság előtt.
Beckó egy régi-régi verset mondott el, azon kacagtak az urak. Hogyne kacagtak
volna, amikor Beckó komoly képpel szavalta:
Borjú nyerítését, uraim, kergettem, Varjú árnyékába szalmanyíllal lőttem.
Jót kacagott ezen Stibor vajda is, aztán így szólt Beckóhoz:
– No, Beckó, régen nem volt ilyen virágos jókedvem, kívánj tőlem, amit akarsz,
minden kívánságod teljesül.
Gondolkozik, töprenkedik Beckó, hogy ugyan mit kívánjon. Ahogy gondolkozik,
meglát egy sasmadarat, s az éppen egy magas sziklára szállt le. Olyan magas volt
az a szikla, hogy még a szem is belefáradt, amíg oda felpillantott. Beckó meg nagy
hirtelen azt mondta:
– Nagy jó uram! Építtessen nekem egy várat arra a kőszirtre! Erre aztán igazán
nagyot nevettek a vadász urak. Még hogy arra a sziklára valaki várat építtessen!
Ilyent is csak egy bolond eszelhet ki. Mondták is Beckónak:
– Te is megérdemled a nevedet, te igazi bolond! Egyszer kívánhatnál magadnak
valamit, akkor sem tudsz egyebet kitalálni, csak bolondságot. Hiszen oda várat
építeni teljesen lehetetlen!
– Teljesen lehetetlen? – kiáltotta Stibor vajda haragra gerjedve. – Másnak talán
lehetetlen, de Stibor vajdának minden lehetséges. Mához egy esztendőre azon a
csúcson fog állni Beckó vára!
Hej, de sokan megemlegették ezt a fogadalmat! Mert Stibor vajda attól fogva
kirendelte a jobbágyokat, a parasztokat és az iparosokat, hogy ott dolgozzanak
látástól vakulásig. Kínlódott abban a munkában az ember, pusztult az igásállat, de
nem volt megállás: építették a várat éjjel-nappal.
De még ez sem volt elég: Stibor vajda másokat is munkára kényszerített. Az arra
járó szekereket, hintókat mind megállították, az utasokat leszállították, és nyolc
napon át keményen dolgoztatták. De a hintókról csak a kocsisokat állították
munkába, az urak és úrinők Stibor vajda vendégei voltak azalatt, míg mások
dolgoztak.
Így épült könnyel, átokkal és verejtékkel Beckó vára. De Stibor vajda állta a
fogadalmát: egy esztendő múlva ott állott a vár a csúcs tetején.
Attól fogva mintha mindennap lakodalom volna, az úri nép ott mulatott a magas
sziklavárban. Velük mulatott Stibor vajda is, bár ugyan különös volt az ő mulatozása.
Az egyik percben majd kirúgta a ház oldalát fényes jókedvében, a másikban majd
felrobbant haragjában.
Így történt akkor is, amikor víg lakomázás közben meglátta, hogy kedves agara, a
Cicke három lábon sántikálva jött be az ebédlőszobába. Ennek a kutyának elütötték
a lábát!
Nyüszítve ment az agár a gazdájához, s nem is nyüszített hiába. Stibor vajda
szörnyű haragra gyulladt és felkiáltott:
– Ide azt a gazembert, aki a kutyát megütötte! Halál fia legyen, akárki tette!
Futott az udvari nép, mintha szemét vették volna ki, s már hozták is Stibor
ősz-öreg szolgáját, aki egykor ura fegyvereit hordozta a csatában, de most már csak
a konyhában lábatlankodott. Stibor mennydörgő hangon kiáltott rá:
– Hogy merted elütni a Cicke lábát?!
Hebegett, dadogott, alig tudott szólni az öreg szolga:
– Nagy jó uram… én csak magamat védelmeztem… Kegyelem… irgalom…
De nem volt sem kegyelem, sem irgalom. Stibor kimondta az ítéletet:
– Fogjátok az öreget, és taszítsátok le a szikláról!
Hiába könyörgött az öreg szolga, hiába könyörgött az udvari nép, a kegyetlen
parancsot teljesíteni kellett.
Ment is a hű szolga, indult a halálba. De mielőtt letaszították volna, megátkozta a
gazdáját:
– Átkozott légy, Stibor –vajda! Te is így pusztulj egy esztendő múlva!
Stibor csak kacagott az átkozódáson. Többet nem is gondolt az öregre, de még az
átkára sem.
Amikor az esztendő elmúlt, ismét vígan lakomáztak Beckó várában. A vajda sokat
ivott, feje megfájdult a sok bortól, kiment hát a kertbe, és lepihent egy forrás mellett.
Nemsokára elaludt.
Akkor a bokor alól egy vipera csúszott elő, és úgy megmarta a vajdát, hogy a
szeme világát elveszítette.
A vajda fel és alá futott szörnyű fájdalmában, és ahogy futott, egyszerre oda ért,
ahonnan az öreget letaszították.
– Megállj! – kiáltották a vendégek, akik észrevették a veszedelmet. De Stibor
vajda nem hallotta meg a szavukat: eszeveszett fájdalmában belefutott a mélységbe.
Az ősz-öreg szolga átka beteljesedett: Stibor vajda megfizetett kegyetlenségéért.

Korona és kard

– A Képes Krónika nyomán –

Erőskezű, éles eszű uralkodó volt András király, de amikor a betegség gyötörni
kezdte, mindenütt ellenséget szimatolt, még a rokonaiban sem bízott. Különösen
attól tartott, hogy halála után Béla herceg foglalja el a trónszéket, pedig ő fiát,
Salamont koronáztatta királlyá. Az udvari besúgók, akiket napjainkban oly sokra
becsülnek, csak növelték a király gyanakvását. Egyre azt mondogatták a királynak:
– Salamon csak akkor uralkodhat, ha felséged Béla herceget megöleti.
A besúgók Béla herceget is felkeresték. Neki meg azt mondták:
– Addig szerezd meg a trónszéket, amíg Salamon kisfiú, az apját meg betegség
gyötri.
Ezután a király és a herceg Várkonyba mentek.
A király jól tudta, hogy Salamon nem uralkodhat a herceg akarata ellenére, ezért
két hívét tanácskozásra szólította, és azt mondta nekik:
– Próbára teszem a herceget, és megkérdem tőle, hogy a koronát akarja-e vagy a
hercegséget. Ha a herceg jó békével a hercegséget kívánja, ám legyen. De ha a
koronához nyúl, mindjárt ugorjatok fel, és Béla herceget nyakazzátok le!
A főemberek megígérték, hogy megteszik.
András király pedig, aki ágyban fekvő beteg volt, maga elé tétette a koronát egy
vörös kendőre, és melléje helyeztette a kardot, amely a hercegséget jelentette.
Amíg ezt tárgyalták, azalatt Miklós, a hírvivők ispánja, aki az ajtót őrizte, és a
küszöbnél állott, mindent meghallott.
Amikor a herceget a királyhoz behívták, és az ajtón belépett, gyorsan odasúgta
neki az ispán:
– Ha kedves az életed, válaszd a kardot! Ennél többet nem mondhatott.
Amikor a herceg belépett, és meglátta a koronát meg a kardot a király előtt,
nagyon elcsodálkozott.
A herceg leült, a király pedig felemelkedett ágyában, és így szólt:
– Herceg! Én megkoronáztam a fiamat, de nem nagyravágyásból, hanem az
ország békessége kedvéért. De neked szabad akaratod van: ha akarod a
királyságot, vedd a koronát, ha a hercegséget, vedd a kardot. Az egyiket engedd át a
fiamnak, mert a korona igazság szerint a tiéd.
Mindjárt megértette a herceg az ispán szavait, és így szólt:
– Hadd legyen fiadé a korona, hiszen már fel is kenték királylyá, és add nekem a
hercegséget.
Ezekkel a szavakkal a kardot mindjárt elvette.
Ekkor a király a herceg lábához hajolt – ami ritkán történt meg. Azt hitte, hogy a
herceg együgyűségből adta a koronát az ő fiának, pedig Béla félelemből tette.

Miksa fotói az „egri” várról

Miksa fotói a díszletvárról Az Egri csillagok 1968-ban bemutatott magyar történelmi film, amely Gárdonyi Géza azonos című regény...