Szólások, közmondások

Fontosabb szólások, szóláshasonlatok, közmondások:  https://hu.wikiquote.org/wiki/Magyar_k%C3%B6zmond%C3%A1sok

A szóelemek

A szó fogalma

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

Az elem fogalma = alkotórész

A szóelem fogalma

A szavakat alkotóelemeire bonthatjuk, melyek a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei. Másképpen fogalmazva: a szavakat (szó)elemekből állítjuk össze. (Éppen úgy, mint a Legót.)
A szóelem tehát a szó jelentéssel bíró alkotórésze.

A szóelemek típusai

Szótő: Az a szóelem, amit toldalékolunk.
 
Toldalék: Az a szóelem, amit a szótőhöz toldunk.

A toldalékok feladata a szótő jelentésének megváltoztatása, módosítása vagy a mondatbeli szerep kijelölése.

Pl.: vad (szótő) + - ász (képző) + -k (jel) + -t (rag) = vad/ász/(o)k/(a)t;

vagy: szám (szótő) + -ít (képző) + -ás (képző) + -k (jel) + -t (rag) = szám/ít/ás/(o)k/(a)t

Képző:

• A toldalékok közül elsőként követ(het)i a szótövet. Nem zárja le a szóalakot. Több képző is állhat egymás mellett.
Pl.: vad + -ász + -at = vad/ász/at; vagy: ér + -tt + -ség + -i = ér/(e)tt/ség/i (3 képző egymás után!)

• Megváltoztatja a szó jelentését.
Pl.: vad + -ász = vad/ász. (Nem mindegy, hogy te lősz, vagy téged lőnek!)

• Gyakran megváltoztatja a szó szófaját is.
Pl.: vadász + -nak = vad/ász/nak (Főnévből igét képeztünk. Pl. Az urak vadásznak az erdőben.)

Jel:

• Módosítja a szó jelentését. (A szófajt nem változtatja meg.)
Pl.: vad + -k = vad/(a)k (Értsd: vadállatok)

• A képző és a rag között áll. Több jel is állhat egymás mellett. Nem zárja le a szóalakot.
Pl.: vizes + -bb + -k = víz/(e)s/(e)bb/(e)k

Rag:

• A szó végén helyezkedik el, nem követheti semmilyen más szóelem, azaz lezárja a szót, amit tovább nem lehet toldalékolni.

• Meghatározza a szó mondatbeli szerepét, összefűzi a szavakat.

• Nem változtatja meg a szó szófaját.
Pl.: vad + -ra = vad/ra; számítógép + -hez = szám/ít/ó/gép/hez

A toldalékok kapcsolódási sorrendje:

SZÓTŐ + képző(k) + jel(ek) + rag

Szóelemek az összetett szavakban (előtag, utótag)
     előtag utótag      toldalékok
szám + -ít + -ó    +  gép      +   -(e)k + hez
szótő + k   + k     +  szótő    +      j     + r

Helyesírás

Megérkeztek a karácsonyi képek

Köszönjük Turek Adrienn-nek!

Karácsonyi ünnepség

A kis herceg

Angyal és Krampusz

A beszédhangok (összefoglalás)

Hangképző szerveink

tüdő – légcső – gégefő (hangszalagok) – garat (ínycsap) – orrüreg és szájüreg (nyelv, szájpadlás, fogak, ajkak)

A beszédhangok

Azok a hangok, amelyeket hangképző szerveinkkel képzünk, és szavakat alkothatunk belőlük.

A mássalhangzók

A mássalhangzók akadályhangok. Képzésükkor zönge és zörej, illetve csak zörej keletkezik.
Zönge és zörej: a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd a szájüregben akadályba ütközik (zöngés msh.).
Zörej: a tüdőből kiáramló levegő nem rezegteti meg a hangszalagokat, majd a szájüregben akadályba ütközik (zöngétlen msh.)

A mássalhangzók fajtái

Időtartam szerint: rövid, hosszú
A hangszalagok működése szerint: zöngés, zöngétlen
A képzés helye szerint: ajakhang, foghang, ínyhang (szájpadláshang), gégehang
(A képzés módja szerint: zárhang, réshang, zár-réshang, pergőhang. – Ezt nem kell tudni.)

A magánhangzók

A magánhangzók közös jellemzője, hogy a hangszalagok megrezegtetésével keletkeznek,
s képzésükkor a szájüregben a levegő nem ütközik akadályba.

A magánhangzók fajtái:

A képzés helye (hangszín) szerint: magas és mély
Az ajkak működése szerint: ajakkerekítéses és ajakréses
Időtartam szerint: rövid és hosszú

Hangtani jelenségek, törvényszerűségek

A magánhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei

1. A hangrend

A magyar szavakban a magánhangzók (hangszín szerint) szabályosan rendeződnek.
Magas hangrendű szó: csak magas magánhangzó van benne. Pl.: beszél, körte, kilenc.
Mély hangrendű szó: csak mély magánhangzó van benne. Pl.: talál, oroszlán, lusta.
Vegyes hangrendű szó: magas és mély magánhangzó egyaránt van benne. Pl.: béka, virág, leány.

Az eredeti magyar szavak többsége vagy magas vagy mély hangrendű. (Ez az egyszerű szavakra vonatkozik.)

2. Illeszkedés

A hangrend törvényszerűsége a toldalékolás során is érvényesül.
(A toldalékok hangrendje igazodik a szó hangrendjéhez.)
Azaz magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalékot illesztünk. Pl.: énekelnek, törökkel.
Mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalékot illesztünk. Pl.: toronynak, lábon.
Vegyes hangrendű szóhoz általában mély hangrendű toldalékot kapcsolunk. Pl.: bikának, betyárnak.

Az összetett szavak esetében az utótag dönti el a toldalék hangrendjét. Pl.: szolgaföldben.

Egyalakú toldalékok esetében a hangrend törvényszerűsége nem érvényesül. Pl.: ötkor, hatkor, hétkor.
Háromalakú toldalékok esetében a hangrenden kívül az ajkak működését (ajakréses hang, ajakkerekítéses hang) is figyelembe kell venni. Pl.: házhoz, kerítéshez, tetőhöz.

Mássalhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei

1. Hasonulás

A hasonulás olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben két mássalhangzó találkozik, és a könnyebb ejthetőség érdekében az egyik hang a másikhoz hasonlóvá válik.

Fajtái:

a, Részleges hasonulás

– zöngésség szerinti: Az egyik hang a másikat csak zöngésség tekintetében változtatja meg. Ez lehet zöngéssé válás vagy zöngétlenné válás. Írásban nem jelöljük! Pl.: hangtan, röpdolgozat.

- képzés helye szerinti: Az egyik hang a másikat a képzés helye szerint változtatja meg. Ezek csak orrhangok lehetnek (m, n, ny). Írásban nem jelöljük! Pl.: különben, angyal.

b, Teljes hasonulás

Az egyik hang teljesen hasonlóvá válik a mellette álló mássalhangzóhoz, azaz az egyik hang a másikat megszünteti.

– írásban jelölt. Pl.: boldoggá, géppel, olvassa.

– írásban nem jelölt. Pl.: teljes, igazság, anyja.

További példák hasonulásra:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-hasonulas

2. Összeolvadás

Az összeolvadás olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során két különböző képzésű mássalhangzó egy – általában hosszú – harmadik hanggá olvad össze. Írásban nem jelöljük! Pl.: szabadság, ötször, kertjük.

További példák összeolvadásra:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-osszeolvadas

3. Mássalhangzó-rövidülés

A mássalhangzó-rövidülés olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben a hosszú mássalhangzók megrövidülnek. Írásban nem jelöljük! Pl.: jobbra, meggyből, verssor.

További példák rövidülésre:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-rovidules

4. Mássalhangzó-kiesés (Nem tananyag! Csak érdekességként említjük!)

A mássalhangzó-kiesés olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben mássalhangzók torlódnak, és a könnyebb ejthetőség érdekében az egyik mássalhangzó (vagy akár több is) kiesik.
Pl.: mindnyájan. (Ejtés: minnyájan. Azaz az ,n’-ből ,ny’ lesz, a ,d’ pedig kiesik.)

További példák mássalhangzó-kiesésre:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-kieses