Egy kis illem nem árthat...

Attila fiai

– Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda nyomán – 

Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Attilának annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni.
De a ravasz német fejedelmek, különösen Veronai Detre és társai addig ármánykodtak, míg Attila fiait egymás ellen fordították.
A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott.
A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt. Mind a két fiú uralkodni kezdett: végül a kard döntött köztük.
Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg. De ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől.
Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek.
A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, hanem botokra felvésve ezeket szívesen használják.
Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe. A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt.
Amikor meghallották, hogy a magyarok Szittyaországból elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták.

Isten kardja

 – Jordanes krónikája és egy debreceni népmonda nyomán – 

Volt a szittya királyoknak egy csodálatos, nagy erejű kardjuk, amelyet azért kaptak az istentől, hogy azzal minden népet legyőzzenek.
Ez az ősi kard elveszett, de híre fennmaradt a szittya vitézek között. Az öregek mindig mondták, mondogatták:
– Keressétek, kutassátok, mert az lesz a világ ura, aki isten kardját megtalálja!
Hiszen keresték is, kutatták is, de isten kardját senki meg nem találhatta.
Isten kardjának hírét Attila is hallotta, hogyne hallotta volna. Az édesanyja elbeszélte neki, hogy egykor azt álmodta: csodálatos fiúgyermeket fog szülni. Álmában megjelent előtte ez a fiú, és egy fényes kardot kötött a derekára. Lángolt, sugárzott az a kard, mert isten hajította le, és éppen az ő fiának szánta.
Ebből az álomlátásból Attila megértette, hogy isten kardját ő köti a derekára, ő lesz isten ostora, aki minden népet meghódít.
Gyermekkorától fogva várta, egyre várta Attila a kard érkezését. Nem is várta hiába. Történt egyszer, hogy az egyik hun pásztor észrevette: erősen sántít az egyik tinója. Megnézi a lábát, s hát véres seb van rajta. Ugyan mi sérthette meg? Ahogy körülpillant, fényes lángnyelv villan fel előtte, s hát egy kard áll ki a földből, abból csapnak ki a lángok! Odamerészkedik, kihúzza a kardot a földből, és futva fut vele Attila királyhoz. – Ezt a csodakardot a mezőn találtam, úgy gondolom, téged illet!
Attila mindjárt megismerte isten kardját. Megmarkolta, suhintott vele a világ négy tája felé, és azt mondta: – Isten kardjával a föld minden népét megbüntetem!

Nem nyelvi jelek a beszédben

Házi feladat

Válaszd ki az egyik fotót, és írj hozzá párbeszédet!

A csodaszarvas

A csodaszarvas

– Jordanes és Kézai Simon krónikája nyomán –

Történt egyszer, hogy Hunor és Magyar vadászat közben messze elkalandoztak, és már a Meotisz mocsarai között bolyongtak. Ekkor hirtelen egy nőstény szarvas bukkant fel előttük, ők pedig mindjárt üldözőbe vették.
Futott a szarvas, majd nagy hirtelen nyom nélkül elenyészett a vadászok szeme elől. Sokáig keresték, de sehogy sem tudták megtalálni. 
Ahogy a szarvast keresték, az egész mocsaras helyet bejárták, és barmok legeltetésére nagyon alkalmasnak találták.

Ezután atyjukhoz visszatértek, tőle engedélyt kértek, és amint ezt megkapták, minden jószágukkal a meotiszi mocsarak közé költöztek.

Meotisz tartománya határos Perzsiával. Mindenfelől tenger veszi körül, egy nagyon keskeny gázlót kivéve. Folyói egyáltalán nincsenek, de füvekben, fákban, madarakban, halakban és vadállatokban bővelkedik. Nehéz oda a bejutás meg a kijárás is. 
Hunor és Magyar népe a meotiszi mocsarak közé behatolt, és öt éven át onnan ki sem mozdult.

A hatodik évben elindultak, és a pusztában véletlenül rábukkantak Belár király fiainak feleségeire, akik férjük nélkül sátrakban tanyáztak. Amikor rájuk bukkantak, éppen a kürt ünnepét ülték: a zene hangjára táncot jártak. Ekkor őket elfogták, és minden jószágukkal együtt magukkal ragadták a meotiszi mocsarakba. Az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták, az egyiket Hunor, a másikat Magyar vette feleségül. Az összes hunok és magyarok ezektől az asszonyoktól származnak.

A monda

A monda a népköltészet prózai vagy verses elbeszélő műfaja. Valós történelmi szereplőkhöz, eseményekhez vagy helyszínekhez kötődik.

A mese, a monda és a mítosz között csak árnyalatni különbségek vannak. Míg a mesétől és a mítosztól nem várunk hitelességet, nem várjuk el, hogy legalábbis részben igaz legyen (azaz 100 %-ig kitalálás is lehet a mese), addig a mondától elvárjuk, hogy vagy a történet, vagy a helyszínek, vagy a szereplők részben valóságosak legyenek. Lehetnek bennük csodás dolgok is, de nem lehet az egész kitalálás, mese.

A monda fajtái:

Eredetmonda:
Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája

Helyi monda:
Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka. (A természeti mondák közé is besorolható.)

Természeti monda:
Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl.: Balatoni kecskeköröm stb.

Történelmi monda:
Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl.: A vérszerződés

Királymonda:
Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László-mondakör

Rege:
A monda szinonimája (rokon értelmű kifejezése), a monda régi neve, elnevezése. Tehát e szerint a „rege” és a „monda” egy és ugyanazt jelenti.
Egyes irodalomtörténészek viszont megkülönböztetik a kettőt. Szerintük a rege a monda rokon műfaja. Szájhagyományban élő, ősi történetet beszél el, csodás elemekben gazdag. A műformája gyakran vers. Pl.: Arany János: Rege a csodaszarvasról.

Legenda:
Szentek életéről szóló, csodás elemeket tartalmazó történet, monda. Pl.: Szent László király csodatételei

Értelemszerűen egy-egy monda több típusba is besorolható.


Az egyes mondáknak utánanézhetsz itt:
Tk. = a hatodikos tankönyvben
L. D. = Lengyel Dénes mondagyűjteményében
Internetről letölthető innen.

Hun-magyar mondák:
- A csodaszarvas (L. D.)
- Isten kardja (L. D.)
- Attila fiai (L. D.)

A honfoglalás és a kalandozás mondái:
- Csörsz árka (L. D.)
- A vérszerződés (L. D.)
- A fehér ló mondája (L. D.)
- Lehel kürtje (L. D.)
- Botond (L. D.)

Az Árpád-házi királyok mondái, legendái:
- Beckó vára (Tk. vagy L. D.)
- Szent László király csodatételei (L. D.)
- Szent László király utolsó győzelme (L. D.)
- Szent László pénze (L. D.)
- Szent László füve (L. D.)

Helyi és természeti mondák:
- Balatoni kecskeköröm (L. D.)
- A Gyilkos-tó mondája.

Az ismétlő témazáró dolgozat kérdései – B

Dolgozat az ötödikes anyag ismétléséből

B csoport

1.      Hány szóból áll a következő összetett szó? Írd mellé!

televízió-előfizetés

2.      Hány szóból áll a következő összetett szó? Írd mellé!

májgaluskaleves

3.      Bontsd elemeire álló egyenessel a szót! Nevezd meg a szóelemeket!

h á z t e t ő r ő l

4.      Bontsd elemeire álló egyenessel a szót! Nevezd meg a szóelemeket!

s z á m í t ó g é p

5.      Bontsd elemeire álló egyenessel a szót! Nevezd meg a szóelemeket!

                      

v a d á s z o k a t

6.      Melyik a helyes alak? (Karikázd be a megfelelő válasz betűjelét!)

a, strucc-comb

b, struccomb

c, strucccomb

7.      Mi a hangalak?

8.      Hogyan jelölöd az azonos alakú szavakat?

9.      Írj 3 példát a többjelentésű szavakra!

10.    Hogyan nevezzük az alábbihoz hasonló szópárokat?
(Mi hasonló?)

        egyelőre – egyenlőre

11.    Mi a beszédhang?

12.    Sorold fel sorrendben a hangképző szerveket!

13.    Mely mássalhangzó-törvényszerűségek érvényesülnek a következő szavakban?

szánj

teljes

szelídítselek

14.    Helyesírásunk melyik alapelve érvényesül a következő szavakban?

király

röpdolgozat

meggy (2)

15.    Sorold fel a szóelemeket!

16.    Mi a szó?

17.    Mi a szótő?

18.    Helyesen elemeztük-e a következő szót?                  igen        nem

víz       +         (e)s         +            (e)bb       +             (e)t

szótő              képző                     képző                     rag

19.    Lehetséges-e?                               igen        nem

A szótő után 3 db képző van egy szóban.

20.    Helyesen elemeztük-e a következő szót?                  igen        nem

ér         +        (e)tt    +  ség    +     i       +   vel

szótő              képző     képző     képző     rag